Az első női csapattulajdonos, Mrs. Bessie Lee Paoli.


Bessie Lee Reynolds Paoli
1919.06.22 - 1996.06.30

Férj: Guerino Paoli (1914-1983)

Mrs. Paoli a Springfield Welding and Auto Body társalapítója és résztulajdonosa volt.

Springfield városában született és hunyt is el.

Bessie Lee Paoli volt az első nő, aki tulajdonosa lett egy Indy autónak 1952 februárjában, amikor is megrendelte a Kurtis Kraft 4000-es sorozatú, 349-es alvázat Frank Kurtis-tól. Ehhez a kasztnihoz megvásárolta a kor legjobb erőforrását, az Offenhauser 270 cubic inch-es motorját.
Szerződtette Clay ''Mr. Horsepower'' Smith-t csapatfőnöknek. A Springfield Welding's Smith Special autót sikeresen felkészítették az 1952-es szezonra.
A Bessie Lee Paoli tulajdonában lévő autó első versenye az 1952-es 36. Indianapolis 500-as verseny volt.
Az tény, hogy a nőket abban az időben nem engedtek be a belső kerítésen belülre a Brickyard-nál. Ez nem zavarta Mrs. Paoli-t, simán besétált a csapatához.
A csapat sikeres kvalifikációt hajtott végre és a 11. helyről várta a zöld jelzést Chuck Stevenson-nal a kormánynál. A versenyt 18. helyen zárták 13 kör hátránnyal.
A szezon nem várt sikert hozott a továbbiakban. Stevenson megnyerte a Milwaukee 200-as és a DuQuoin-i 100 mérföldes versenyt. A szezon során Indianapolis-t kivéve minden versenyen a Top 10-en belül ért célba. A pontversenyben Troy Ruttman-t és Sam Hanks-et legyőzve hódította el a bajnoki címet.
Az 1953-as szezont Art Cross kezdte a Springfield Welding's Smith Special volánja mögött Indianapolis-ban. A verseny a 2. helyen fejezték be Bill Vukovich mögött.
A következő Milwaukee versenytől már a kor egyik legjobbja, Jimmy Bryan ült az autóban, aki rögtön egy második hellyel hálálta meg a bizalmat. Viszont az év további része elég hektikus volt. Nem igazán jöttek az eredmények. Ettől függetlenül a Sacramento-i Golden State 100-as versenyt sikerült megnyernie. Ezen eredmények csak a bajnoki pontvadászat 9. helyére volt elég Bryan és a csapat számára.
1954-ben ismételten Art Cross kezdte a szezont Indianapolis-ban. De a kvalifikáció nem sikerült, így csak a nézői voltak az 500 mérföldes száguldásnak. Az évad további részében több versenyző is rajthoz állt a Springfield Welding's Smith Special versenygéppel; Troy Ruttman (Rex Mays Classic Milwaukee-ban), Al Keller (Springfield), Ed Elisian (Indiana State Fairgrounds), Tommy Hinnershitz (Arizona State Fairgrounds) és Rex Easton a Las Vegas-i versenyen. A szezon legjobb eredményét Art Cross hozta, a 200 mérföldes Milwaukee-i versenyen elért 5. helyével.
A csapat utolsó szezonja 1955-ben volt. Az autó ekkor már elavultnak számított, mivel a KK4000-es sorozat eredetileg dirt pályás versenyekre készült. Az évad során főleg Jiggs Peters vezette az autót. Egyetlen célba érést hoztak össze a Springfield-i oválon. Az 5. helyen intették le Peters-t a verseny végén. Még három versenyre neveztek, Milwaukee, DuQuoin és Indiana State Fairgrounds. De ezekre a versenyekre már nem tudták kvalifikálni az autót.
A sikertelen szezon után Bessie eladta az autót jó barátjának, Mari Hulmannak, egy másik híres Indy Ladynek.

A Springfield Welding's Smith Special több 10 évre eltűnt és elveszettnek látszott.
1990-ben került elő az autó és az akkori tulajdonosa megkezdte az autó helyreállítását. 1998-ban új tulajdonoshoz került, de a felújítása folytatódott. Az 1952-es állapotát állították vissza a versenygépnek. A felújított autó 2000-ben mutatta meg magát az Indy500 hétvégéjén.
Majd 2003-ban Art Cross 50 év után újra beülhetett a Springfield Welding's Smith Special volánja mögé.
Az autó hibátlanul teljesített a Milwaukee Mile-on, a 2008-as és 2009-es Miller Meet versenyeken. Még 2008-ban megnyerte a versenyautó-osztályt, a Masterpiece Concours d'Elegance versenyen, ugyancsak Milwaukee-ban.
A autó továbbra is részt vesz bemutató rendezvényeken az USA-ban.