Rick Mears
(1951.12.03. - )
Születési hely : Wichita, Kansas, USA
Kalifoniában nevelkedett és versenyezni is itt kezdett. Off-Road versenyeken indult elejében.
1976-ban az USAC Nemzeti Bajnokságban három versenyen kap lehetőséget Art Sugai csapatánál. A bemutatkozás jól sikerül. Ennek a kis csapatnak a szineiben. Mindhárom versenyen célbaér, behozva az autót a Top10-be.
1977-es évet Art Sugai csapatánál kezdi, kevés eredménnyel. Év közben átszerződik a Theodore Racing-hez, ahol a szezon hátralévő részében négy Top10 helyezést szerez.
1978-ban már a Penske csapatnál versenyez, ahol egészen karrierje végéig marad. Ebben az évben Milwaukee-ban ünnepelheti első győzelmét. Majd győz az Atlanta-i és az évadzáró Brands Hatch-i versenyen is. A folyamatos jó eredmények a bajnokság 9. helyéhez segítik.
1979-ben az évad 14 versenyéből, 13 versenyen a Top5-ben végez három győzelmet(Indianapolis, Trenton, Atlanta) szerezve. Indianapolis-ban pole-ból indulva nyerni tud, megszerezve első trófeáját. Az év végén a bajnoki címet is megszerzi.
1980-ban csak a Mexico City-i versenyen tud nyerni. Rendre a Top5-ben intik le a versenyeken, de így is csak a bajnokság 4. helyét tudja megszerezni.
1981-es bajnokságban hat győzelmet szerez. Egyetlen egyszer kénytelen feladni a versenyt. Indianapolis-ban a pitben kigyulladt az autója. Megállíthatatlan volt a szezonban, hatalmas pontkülönbséggel ismét elhódítja a bajnoki címet.
1982-ben megszerzi harmadik bajnoki címét. Rekordmennyiség?, 9 pole-t szerez a szezon során. Begyőjt négy győzelmet is, Phoenix, Atlanta, Pocono és Riverside. Szoros versenyben utasítja maga mögé Bobby Rahal-t.
Az 1983-as évad szerényebbre sikerül. Michigan-ban elsőként intik le. Ettől függetlenül a bajnokságban a 6. helyig jut.
1984-ben megszerzi második Indy500 győzelmét. Rendre a mezőny elején végez. A szezon végén előre lép az összetett 5. helyre.
1985-ben jobb lábának sérülése miatt öt versenyen indul. Ez rányomja bélyegét a szezonra. Pocono-i versenyen győz, így a csonka szezon végén a 10. helyet szerzi meg.
1986-ra visszatér. Felemás szezont fut. Ezért az összetett 8. helyén zár az év végén.
1987 nehezen kezdődik. A szezon első felében alig szerez pontot. A Pocono-i versenytől kezdve jönnek az eredmények is. Ennek köszönhetően az év végén 5. lesz.
1988-ban Indianapolis-ban már másodszor győz pole-ból indulva. A következő Milwaukee versenyt is megnyeri. Hét Top5 helyezést szerez, a bajnokságban pedig a 4. helyen végez.
1989-ben ismét a toppon van. Kilencszer indulhat az első sorból. Négy versenyt nyer, és csak egyetlen versenyen esik ki. A szorgos pontgyőjtés eredményeként Emerson Fittipaldi mögött a 2 helyen zár. A hátránya mindössze 10 pont volt.
1990-ben folytatja a kiváló szereplést, egy verseny kivételével mindenhol pontot szerez. A szezon nyitó versenyén, Phoenix-ben győzni tud pole-ból indulva. Az évadot a 3. helyen zárja
Az 1991-es szezon során is kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. És immár harmadszor is sikerül pole-ból megnyernie az Indianapolis-i 500 mérföldes száguldást. A bajnoki tabella 4. helyét foglalja el a szezon végén.
1992-ben az augusztusi Michigan 500-as verseny után visszavonul.
2010-ig tanácsadóként dolgozott Roger Penske mellett.
Háromszoros bajnok(1979, 1981 és 1982), és négyszeres Indy 500(1979, 1984, 1988, 1991) győztes.
Karrierje alatt 203 versenyből 40 pole-t és 29 győzelmet söpört be.
Címei:
1997, International Motorsports Hall of Fame
1998, Motorsports Hall of Fame of America |