Willard Saulsbury "Bill" Holland
1907.12.18 - 1984.05.20
Születési hely: Philadelphia, Pennsylvania, USA
Édesapja baseball játékos volt.
Nem kimondottan autóversenyzőként kezdte sportkarrierjét. Igazából versenyszerűen korcsolyázott, mind jégen mind görkorcsolyával. Az 1932-es olimpián is kipróbálta magát. Élete fő útjának a profi korcsolyázás látszott.
Majd azután jött az autóversenyzés.
1937-ben Big Car autókkal versenyzett, és nem is sikertelenül. Első versenyét az 1938-as New York állambeli Mineola pályán szerezte.
Egészen a '40-es évek végéig versenyzett Big Car autókkal. Már 1938-ban az AAA Nemzeti bajnokságban a Syracuse-i versenyre nevezve volt, de nem tudta kvalifikálni magát. Eközben a Big Car bajnokságban remekül szerepelt.
1940 és 1941-ben bajnokságon kívüli versenyeken próbálkozott, kevés sikerrel.
A háború utáni 1946-os bajnoki szezon aktív és bajnoki cím esélyes résztvevője. A 76 versenyből álló szezon 17 versenyén győztesen száll ki az autójából. Amikor célba ért, minden alkalommal a Top 5-ön belül végzett. A bajnokságban a 4. helyet szerzi meg Ted Horn mögött.
1947-ben is folytatja a sikeres versenyzést. Ekkor a szezon már csak 11 versenyből állt. Ebből szerzett öt Top 5 helyezést, ezen belül kény versenyen győzött, Milwaukee és Langhorne. A bajnoki összesítésben a jó eredmények meghozzák számára a 2. helyet.
1948-ban nem fut teljes szezont. Indianapolis-ban megszerzi második 2. helyét. A többi versenyen kevés sikert könyvelhet el.
Az 1949-es szezont jól kezdi, megnyeri a szezonnyitó Indianapolis 500 mérföldes versenyt a Blue Crown csapattal. Az évad további versenyein vegyes eredményeket ér el. De még így is az összetett 3. helyén zárt.
1950-ben csak Indinapolis-ban indul, ahol a verseny végén a 2. helyen intették le.
1951 és 1952 az IMCA-ról és a NASCAR-ról szól. Összesen nyolc NASCAR versenyen indul. Nehéz váltás volt. Egyetlen Top 5 helyezést tud szerezni. De részt vesz Sprint Car versenyeken is.
1953-ban visszatér a nyitott kasztnis autókhoz. Négy versenyre nevezve. Egyedül a Syracuse-i versenyen tud jó eredményt hozni, az 5. helyen futott be.
1954-ben még az Iny500-on és a Williams Groove-i versenyeken próbál rajthoz állni. De mind a Bardahl és a Malamud csapat autója lassúnak bizonyul a sikeres kvalifikációhoz.
Sprint Car versenyeken is remek karriert futott be.
A következő években még kisebb sorozatokban rajthoz állt.
1984-ben arizonai otthonában hunyt el.
Bajnok: -
Indianapolis 500 győzelem: 1949
Rajtok: 65
Győzelmek: 20
Pole: 2
Pontok: 5802
Címei:
2005, National Sprint Car Hall of Fame