Emerson Wojciechowska Fittipaldi
1946.12.12.

Születési hely: Sao Paulo, Brazília

14 évesen motorversenyzéssel kezdte pályafutását. 16 évesen Hidrofoils versenyzésre váltott. Testvére Wilson balesete után váltott az autóversenyzésre.
1967-ben brazil Forma-V bajnok lesz.
1969-ben Európában versenyez a Formula Ford sorozatban. Ezt követően szerencsét próbál Jim Russell Driving School Formula Three csapatánál.
1970-ben leszerződik a Lotus csapathoz és rögtön az első szezonban győzelmet tesz le a csapat asztalára. megnyerte az USA GP-t.
1971-ben a 6. helyig hozza fel a Lotus capat autóját a szezon végére.
1972 Fittipaldi éve. Öt versenyt nyerve elhódítja a világbajnoki címet.
1973-ban Jackie Stewart volt megállíthatatlan. Így meg kellett elégedie a bajnokság 2. helyével.
1974-ben már a McLaren csapat tagja. A csapatváltás után rögtön be is gyűjti második világbajnoki címét.
1976-ban testvérével létrehozzák saját csapatukat, Copersucar néven. Komoly sikereket nem tudnak felmutatni.
Az 1980-as évad végén visszavonul az F1-től.
1984-ben a CART sorozatban láthatjuk a Patrick Racing-nél. Első szezonjában a 15. helyen végez.
A következő, 1985-ös szezonban a Michigan-i ovál versenyen megszerzi első győzelmét. A Long Beach-i és a Meadowlands-i versenyen 2. helyen intik le. Az évad eleje jól sikerül, az utolsó öt verseny viszont csalódást keltő volt. A bajnokságban a 6. helyet szerzi meg.
1986 egy felemásra sikerült szezon. Sokszor műszaki hiba hátráltatta. Az idény végére összeállt az autó és jöttek az eredmények is, aminek köszönhetően az összetett 7. helyét gyűjti be.
1987-ben két győzelmet is szerez, Cleveland és Toronto. A csapat a Cosworth motorokat Chevy-re cseréli. Igazából ez a váltás sem jelentett előrelépést. A két győzelem ellenére is csak a 10. lett az évad végén.
1988: Ebben a szezonban is két győzelemig jut (Mid-Ohio, Elkhart lake). Indianapolis-ban a 2 helyen intik le. A műszaki hibák továbbra is rendszeresen kísértik. A tabellán a 7. helyre jön fel.
1989-ben a csapat áttér a Penske kasztnira. Ez a váltás sikeresnek bizonyult. Emerson megszerzi első bajnoki címét és még elnyeri az Indy500 trófeáját is. Az európai sikerek után Amerikában is a csúcsra ér. Öt versenyen intik le az első helyen; Indianapolis, Detroit, Cleveland, Portland és Nazareth. Szoros versenyben győzi le Rick Mears-t.
1990-ben átigazol Roger Penske csapatához. Rick Mears és Danny Sullivan mellé. Rendszeresen a Top 5-ben végez, Nazareth-ben ismét nyerni tud. De a bajnokságban csak 5. lesz.
Az 1991-es szezon végén is az 5. helyet szerzi meg. Két pole (Portland, Cleveland) mellet egy Detroit-i győzelmet könyvelhet el.
1992-ben a szezonnyitó Surfers Paradise-i versenyt nyeri. Ezen kívül még szerez három győzelmet, Cleveland, Elkhart Lake, és Mid-Ohio. A győzelmekkel együtt nyolc Top 5 helyezést szerez, de ez még így is csak az összetett 4. helyére elég.
1993-ban Nigel Mansell a nagy ellenfél. Az újonc Mansell mögött végez szoros pontversenyben. Csupán 8 ponttal maradt le a bajnoki címről. Indianapolis-ban megszerzi második győzelmét. Majd nyer még Portland-en és Mid-Ohio-ban.
Az 1994-es bajnokságban a Penske csapat egyeduralkodó a mezőnyben. A bajnokság végén Roger Penske versenyzői foglalják el az első három helyet.
1. Al Unser Jr. 225 pont
2. Emerson Fittipaldi 178 pont
3. Paul Tracy 152 pont
Fittipaldi a szezon alatt összesen tizenegy Top 5 helyezést ért el és Phoenix-ben győzni is tudott. De ez is kevésnek bizonyult AL Unser Jr.-al szemben.
1995 nagyon rosszul sikerült. Nazareth-ben győz és Phoenix-ben a 3. helyen intik le. Ezeknél komolyabb eredményt nem tud felmutatni az idényben. Az összetettben visszaesik a 11. helyre.
1996-ban tovább folytatódik a rossz sorozata. A Michigani pályán történt súlyos balesete után visszavonul a versenyzéstől.

2005 részt vesz a Grand Prix Masters Dél-Afrikai versenyén.
2008-ban testvérével Wilson Fittipaldi-val Indulnak a Brazilian GT3 Championship-ben.
2011-től a www.motorsport.com elnöke volt egy ideig

Bajnok: 1989
Indianapolis 500 győzelem: 1989, 1993

Versenyek: 195
Győzelmek: 22
Pole: 17
Pontok: 5498

Címei:
2001, Motorsports Hall of Fame of America